Szerda 10:30 Első bejegyzés;
Ma is,mint mindig hajnalban felébredtem,még szokatlan,a derengő fény,ahogyan a párás üvegen is van mit szokni.
Ilyenkor nézem a plafont,próbálok rákoncentrálni az előttem álló nap feladataira.
-Régóta tudom,hogy teljesen felesleges ez az időtöltésem. Morfondírozok magamban,tisztában vagyok,hogy már ébredés után megszegem az az napra tett fogadalmaim..... Nem nagy dolgokról van szó,csak néhány apróság amit ilyenkor aznapi feladatul kitűzök,pl; rendet rakok a műhelyemben,vagy megállás nélkül végig dolgozom a napot,vagy ma,ha földre szállt angyalok égi kara fog szerenádot adni az ajtóm előtt,akkor sem fogok másra csak a képre figyelni...
Szép tervek,de,tudom,hogy a terveim maximum arra lesznek jók,hogy a Jóisten ismét kacaghasson rajtam,így reggel tájt.
Ma ismét nem egy vidám dolog volt az amivel elvonta a figyelmem.
Elhunyt egy kedves barátom édesanyja.
-Reggel,amikor telefonon beszéltem Zsuzsival,a sírástól alig értettem valamit is abból amit mondani akart. Próbáltam vigasztalni,de még számomra is pusztán üres,és értelmetlen frázisoknak tűntek a szavaim.Nem is tudom mit lehet ilyenkor mondani? Vagy van-e értelme mondani bármit is?
Mit tehetnék ebben a helyzetben? Nem tudom.
Utazás az életünk minden pillanata. Minden ember egy szubjektív univerzum amely utazik a létezés űrén át. Ha érdekel az én univerzumom, akkor kérlek tarts velem és légy részese mindannak ami a földi utazásom alatt történik velem. Emberként, alkotó művészként.....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...
-
Egy fél nyár, egy teljes ősz és majd egy tél az ami elmúlt azóta, hogy írtam volna akár egy sort is itt. Holott sok minden történt azóta. ...
-
2010.11.02-07:13 Kedd; Első bejegyzés. Az elmúlt néhány nap mély lelki egyedüllétben telt el. Köszönhető egyrészt az óra átállásnak,neke...
-
Máshol és más fórumon már néhány mondatban beszéltem arról, hogy eddigi életem legnagyobb munkája előtt állok...talán a legnagyobb is lesz.....
Sajnálom az édesanyát...nyugodjon békében!De szenvedéstől megszabadulni csodás lehet..az itt maradottaknak gyötrő, fájó és kínzó az elvesztés...De az út, a végtelen és a véges között egy rés, ez a miénk, a halálunk...
VálaszTörlésSzeretem ahogy Francois Villon ír erről:
"Mert hát, légy bölcs, légy balga, pap,
Laikus, gazdag vagy szegény,
Fösvény, tékozló, kicsi, nagy,
Úr, paraszt, szép, rút, bűn s erény,
Bármily rangú földi szirén,
Csupa nyakék, dísz, kincs, sugár,
Hiába: e föld kerekén..."
Klári köszönöm szavaid,a Zsuzsa nevében is,ha alkalom nyílik fel fogom őket idézni neki.
VálaszTörlés