2010. november 5., péntek

Második bejegyzés 18:06

Néhány előre be nem tervezett kacskaringó után ismét a műteremben vagyok.

Kifújom magam....,éééés kezdem.
Ahogyan délelőtt mondottam,elzarándokoltam egy új pantallót beszerezni,mivel fekete nem volt a birtokomban.
Ez gyorsan megtörtént.
Utána sikerült megismerkednem az itt székelő multiknál dolgozó,honfitársaim hozzáállását,mint a vevőkhöz,mint pedig a munkájukhoz.Történt ugyanis,hogy egy általam eddig kedvelt építőipari,szakáruházba betértem ecset kimosóért,amikor kiválasztottam,és egyenlíteni állt szándékomban az árcédulán található összeget, révedezésemből feleszmélve vettem tudomásul,hogy minden kassza üres...ténfergek,nézelődöm többed magammal..erre egy ott dolgozó szakkartárs udvariasan közölte hogy,bizonyos technikai okok miatt fizetni az ügyfélszolgálatnál lehet...!  -???? Értitek az "ügyfélszolgálaton" ahol egy darab pénztár gép sincs!!! Na mindegy,-gondoltam-.és elzarándokoltunk a kijelölt koordinátához,majd ott sor alakzatba rendeződve vártuk,míg szólít a annyira áhított hang.."következő.." Talmi remény,és hiú ábránd volt várni,mivel egy a kasszázáshoz dilettáns ember próbálta kilottózni a sor elején tartózkodó sorstársunk egy szem zsáknyi fúgázójának az árát.nem sok sikerrel..Több eon-nyi várakozás után eluntam a bebetonozódott helyemen ácsingózni,ezért szépen vissza pakoltam a még ki sem hűlt helyére azt,amire szükségem lett volna. Ezután,bátorkodtam megszólítani egy az éppen magánéletét munkaidőben telefonon élő illetékes "elvtársat",egy abbéli kérdéssel,hogy "hol is tudnám elhagyni ennek a nagybecsű műintézménynek a falait,amennyiben nem óhajtom a továbbiakban igénybe venni a pénzemért,árut nevezetű szolgáltatásukat?" mire ő,felemelt mutató ujjával csendre intett.....Uhhh A saját pénzemért az értünk,és miattunk ott "dolgozó" szolgáltatóipari "szakember csendre int..hmm azért ez már sok(k) volt...Hasonlóan visszafogott hangon,mint imént,ismét feltettem a hely elhagyási lehetőségeire vonatkozó kérdést,mire felháborodott hangon türelemre intette a telefon másik oldalán csevegő partnerét,(a felháborodás nekem szólt)
Majd ezen a hangon folytatva nekem szegezte a kérdését"Nem látja,hogy telefonálok?"...Hijnye gondoltam magamban,azért ennek fele se tréfa. Ezért a hozzám intézett stílusban,és hasonló hangnemben igyekeztem röviden,tömören számára is jól felfoghatóan tudomására hozni azon tényt,mely szerint itt ő az alkalmazott,és nem én,továbbá, szégyenletes,hogy a pénzét itt elkölteni szándékozó embereknek kell vigyázzba állni,mert ő éppen turbékolva tölti az idejét,holott ennek fordítva kellene történnie. Emberünk kissé visszafogottabban,néhány szó telefonba történő elmormolása után,teljes mértékben rám figyelt,és már már megfelelő udvariassággal a hangjába,(miközben a mellettünk található csavarokat tartalmazó polcsorhoz lépett)megkérdezte,hogy milyen méretű szárnyas anyát kértem az imént...

Ezek után,én csak ott álltam,és néztem...néztem ezt a húsz év körüli "namostminekisnevezzelek"alakot,és nem tudtam mit szólni. Csendben,harmadszor is feltettem az arra irányuló kérdésem,melyik ajtó vezet ki a szabad,friss levegőre,ha nem vásároltam semmit? Valamilyen csoda folytán eljutott kérdésem lényege a pici fejecskébe amin végtelenül buta tekintet ült,és végre meg is mutatta...Enyhén felpaprikázva elautóztam egy pár saroknyival arrébb székelő kis festékboltba,ahol is nagyon kedvesen,gyorsan,és szakszerűen kiszolgáltak. És grátisz,mosolyogtak ami manapság már ritka kincs,és milyen jól tud esni......

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...