2010. november 9., kedd

második bejegyzés 20:37
                                                                                                 /mottó; Azzá leszel,amivé lenni akarsz..../        

Az emberi kapcsolatokról írtam reggel és a mai napon végig ezen gondolkodtam... a kapcsolatok finom, és bonyolult szövedékén...
Azon ahogyan behálózzák, és alakítják sorsunk, életünk... függünk másoktól, még azok is akik manapság divatosan harsogják a magányosság nagyszerűségét, az individum erejét...ahogyan reggel is utaltam rá az egyén ereje a közösségben rejlik...magamban gondolkodva kerestem az okait, hogy ez a vékony szövet miért foszlik el, és válik lassan semmivé...


A közösségben élő ember, egyben felelősségteljes, felelős a közösségért melyben él, és felelős önmagáért. Egy valódi egyéniség karizmatikus, egyenes gerinccel, határozott világ, és énképpel rendelkezik..Egy ilyen ember nem felel meg a mai kor új társadalmi berendezkedésének, a fogyasztói társadaloménak... Azért van az a sok divatos szingli életre buzdító, a "világ most csak érted van" jellegű film, magazin, és még ki tudja mi, (könyvet most szándékosan nem említek,mert feltételezhetően aki könyvet olvas (sajnos egyre kevesebben)az gondolkodik, aki gondolkodik nem könnyen vezethető (meg)) mert az által lehet azt sugallni, hogy az igazán boldog ember fogyaszt, és csak az az ember boldog aki fogyaszt. Ebben a silányuló világunkban azért egyre több a mentálisan sérült depressziós ember,mert keresnek valamit, de nem lelik, mivel az amit keresnek nem megvásárolható, és nem másokban keresendő. (Manapság szinte mindenki hajlamos önmagán kívül keresni azt amitől "Ő" egésszé lehet, pedig a megoldás mindenkiben ott lakozik) Elfeledték, vagy sosem tudták az utat afelé amit keresnek ezért önmagukat napról napra "meglepve" valami "igazán szükség sincs rá dologgal" , vagy röpke pár perces "gyönyörrel" igyekeznek pótolni ezen irányú hiányérzetüket...és ez így megy nap-nap után. Hmm ha ez nem a 22-es csapdája,akkor mi az? Tudom milyen nehéz dolog ebből kimászni, én is voltam ebben a helyzetben...Nincs rosszabb,egy társas magánynál, itt most nem szigorúan a párkapcsolati társas életre asszociáltam, hanem úgy összességében a körülöttünk élő emberek teljességére. Az egyén mentális halála, egyben a társadalomé is, és vice-verza, ebben az esetben is mint a természet minden területén létezik egy szoros szimbiózis az ok, és okozat között. De mire az okozat teljes mértékben megjelenik az ok visszafordíthatatlanná fog válni. Ez lesz a szabályok közé zárt paradox anarchia szép új világa...nem túl megnyugtató kilátások. Na jó lehet, hogy ma kissé sötéten látom a világot, esetleg még tévedek is. Meglehet.
Viszont azt tudom mi az ami jobbá, és mentálisan egészségesebbé tehetné a jelenleg regnáló helyzetünket.
Csupán egy szó...HIT.



Mindenkiben van egy apró rész valahová "elrejtve", ami semmi más célt nem szolgál, csupán annyit hogy meg legyen töltve hittel.
Én most nem a dogmatikus,és centralizált vallásokról beszélek, csupán a hitről ami mindenki szuverén magánügye. Mint ahogyan az is, hogy miben hisz, hiszen a lényeg a hiten van, és nem annak tárgyán, mert mik valójában a tárgyi fogalmaink? Definíciók csupán amivel megtudjuk határozni helyünket, identitásunkat, cselekedeteinket, képesek vagyunk a mindennapi életre. A hit nem definiálható, lényege az érzés. Az érzés amely által "jobbá lehetek napról napra", amely által tisztelem a körülöttem lévő világot, benne mindennel amit "ajándékba",és KÖLCSÖN kaptam. A hit lehetőséget ad napról napra, hogy válaszokat, és utakat keress, megerősít abban, számítasz a világban van értelme annak amit csinálsz, a hit magabiztosságot ajándékoz, mert magadban is hinni tudsz, mivel a hit nem etapok külön szekciója. Az vagy van, vagy nincs. A bejegyzésem elején a kapcsolatokról kezdtem el írni, és onnan jutottam idáig, de itt kapcsolódik össze a két dolog, az a közösség amely hisz valamiben, és hisz önmagában az egy erős, és egymást, az egyént tiszteletben tartó egység(nem politikai, hanem erkölcsi értelemben). Viszont amelyikben nincs hit abban más sem lesz, és ezáltal elgyengül, megosztódik, irányíthatóvá válik. Azaz megszűnik benne minden ami emberi, megszűnik az egyén,  (megszületett a "szürke massza")...azzá lesz amivé tették, és amivé hagyta magát tenni...marad belőle egy, egyszerű magányos fogyasztó...a "masszából"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...