2010. november 15., hétfő

Második bejegyzés 21:06

 Ma nagy sokára (2 év) után eljutottam a helyi könyvtárba, és vissza vittem a 2005-ben kihozott könyveket. (nem kapkodtam el) Nagyon kedves fiatal hölgy a könyvtáros, és a vele folytatott beszélgetés alatt arra jöttem rá, hogy van remény. Van remény, vannak akiket még érdekel a könyv, a tudás, az érték. Nem holmi agysimító marhaságok tömkelege foglalkoztatta hanem igazi gondolatok.
Nagyon feldobta a délutánom a vele töltött beszélgetés. Van aki a kocsmába, én a könyvtárba fogok járni ha egy jót akarok itt a szűkebb környezetemben beszélgetni. No de, hogy ne legyen túl változatos a napom folytattam a már sokszor emlegetett képet. Milyen eredménnyel? Nos mindenki döntse el kedve szerint. Feltöltöm.....Próbáltam, de valami hibakódot jelez vissza a feltöltés fül, ezért holnap történik meg az imént megígért feltöltés.

1 megjegyzés:

  1. Bizony hihetetlenül fontos az olvasás! Jelen korunkban valahogy elfelejtenek olvasni az emberek, nem is tudják, mekkora veszteség ez számukra!

    Édesanyám mondta mindig, hogy minden nap olvass kislányom, mert az olvasás lelki táplálékot, erőt ad a mindennapokban...
    Úgy is mondhatnám, az olvasástól "izmosabb" lesz az agy...kiegyensúlyozottabb a lélek...s ezáltal magasabb szintre emelkedhet a SZELLEM...

    VálaszTörlés

 Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...