2010. december 14., kedd

2010.12.14

12:44

Közeleg a karácsony...., egyre közelít, nem lehet kitérni az útjából,és ha hagyod akkor ledönt a lábadról.... Pedig de jó lenne elkerülni, elkerülni azt amivé vált, azt amivé tettük..
Karácsony hmmm, egyenlő ajándék, ajándék és a szeretet ezen az ünnepen sokak szerint egyenesen arányos az ajándék értékével... Pedig dehogy, mennyivel jobb lenne, ha az ünnep arról szólna csupán amiről valóban szólnia kellene, ez nem más, mint az együttlét, a szeretet. Időt szakítani egymásra, és azokra akiket nincs időnk a rohanó napokban felkeresni, jó alkalom lenne arra, hogy tudassa az ember azokkal akiket szeret, "hogy mégoly kevés is az együtt töltött idő, de itt vagyok ,és tudod,  bármikor itt leszek ha gondod támad.., hogy támogassalak ha csak egy jó szóval is, de azt őszinte szívből..."



Viszont másról sem szól csak,"mit kérsz?, mit kérek!"az  idióta évről-évre ismétlődő kérdések kijelentések sokszor a követelések ideje  a karácsonyé... Sehol az alázattal megköszönés, sehol egy hálás szó...Miért lett ilyen? miért tettük ilyen pénzben megvásárolhatóvá a szeretetet?
Na de sebaj, hála a Teremtőnek nem kötelező ebben sem részt venni.. Nem is fogok..ebben a formában biztosan nem.
Szebb lesz ha a műterem magányos meghittségében egy pohár vörös borral a kezemben alkotok.. Festek magamnak egy olyan világot amelyre vágyom.
Szebbet, jobbat, és kevésbé röghöz, és ösztönökhöz kötött világot..

2 megjegyzés:

  1. Igen kedves Zoltán, nagyon fontos, hogy a Karácsonyra készülve ebben az örökös rohanásukban jusson időnk egymásra is figyelni. S mindenki gondolkozzon el, hogy vajon az ünnepre készültünkben, nagytakarítás, bevásárlás, sütésfőzés közben, buzgó ajándékvásárlási lázban jutott-e időnk arra, hogy megfogjuk valaki kezét, hogy szemébe nézve felfedezzük a betlehemi csillagot? Volt-e időnk lehajolni a gyengébbekhez? Vagy jutott-e eszünkbe bekopogni valaki ajtaján és megkérdezni nincs-e valamire szüksége? Jutott-e időnk átölelni valakinek a vállát, csak hangtalanul magunkhoz szorítani...volt-e időnk meghallgatni az elégedetlenkedők panaszát, s az önelégültek dicsekvését? Adventi rohanásunkban maradt-e időnk rutinossá vált virtuális üdvözlet-kattintgatások mellett, szeretettől sugárzó sorokat írni barátainknak, szüleinknek, testvéreinknek, rokonainknak? S vajon tudtuk e viszonozni eléggé a felénk érkező szeretetet?

    Mert erről szól a karácsony – az egymásra figyelni tudó szeretetről, ahol nem az ÉN a legfontosabb, hanem ugyanolyan fontos a Te is.

    A karácsony legszembetűnőbb dísze az apró gyertyák, melyeknek fénye titokzatos világossággal töltik be a szobát.

    Azt kívánom Neked kedves Zoltán, hogy ez a szelíd fény, ez a titokzatos világosság érjen el hozzád...melegítse fel Műhelyedet, otthonodat,lelkedet...

    Boldog, meghitt Karácsonyt kívánok Neked!

    VálaszTörlés
  2. Üdv!:)
    Mi még nem ismerjük egymást, csak most találtam ide, és rögtön olvasgatni kezdtem. Rettentően megfogtak a leírásaid... annyira életszerű és meghitt az egész! Igen, azt hiszem ez a legjobb szó arra, ami elfogott, miközben olvastam a bejegyzéseid.
    Engem mindig is érdekelt a festők világa... bár a tehetségem hozzá egyenlő a nullával, így én inkább a tollat forgatom, mint az ecsetet!:)
    Ha van kedved nézz be hozzám bátran!:)
    Üdv:
    diana:)

    VálaszTörlés

 Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...