2012. március 6., kedd

Restaurálás

Délelőtt tettem egy ígéretet, mely szerint mesélek arról a folyamatról amelyben egy régi alkotás újjá születik, most ezt teljesítem.

Először arról mesélek, hogy miért van szükség arra, hogy megmentsük a régi alkotásokat az enyészettől.
Ez az alkotás egy szálloda tulajdona és mint olyan, az idők során több helyen is megsérült (sajnos a szerzőjének a neve előttem ismeretlen, mivel a szignó vagy elkopott az idők folyamán, de az is meglehet, hogy soha nem is volt rajta feltüntetve) mint látható, de alapjába véve nem egy rosszul sikerült a szóban forgó vászon.

                                       

                                           Teljes kép. Mérete:140x95cm. Technika olaj-vászon                      
                                                                Szerző/alkotó: Ismeretlen     



                                   A nyíllal jelölt helyen a fotó készültekor még létező szakadás




                                                          Egyéb sérülések, karcolások...
                                       



                                                                         Itt is....




                                                   akárcsak itt és még sok helyen hasonló...
                                                                  


Egyszer régen egy érző és gondolkodó alkotó elme álmodott valamit és vászonra vitte a lelke egy darabját, tette ezt attól a megfontolástól vezérelve, hogy szépet adjon a világnak, valami maradandót, ami sikerült is hiszen a kép hátulját látva egy 80-90 éves festmény, az ami előttem áll az állványon. Alkotója régen eltávozott, viszont itt hagyott egy darabot önmagából, amit az utókor kötelessége megőrizni, hiszen mi a folytonosság, az időn átívelő kapcsolat, ha nem ez? Az idő kérlelhetetlenül kikezdte, mint a vásznat, mint pedig a keretet, a fentebb feltöltött képeken látszanak is a lepattogzások, sőt az egyik fotón körbekarikáztam egy helyet ahol még egy lyuk is volt, ami ma már nincs, mivel ezek kijavítása az első lépés a helyre hozatal rögös útján. A vászon hiányos helyeinek pótlása után következik a kép teljes tisztítása ami több módszerrel lehetséges, az eszközök első sorában a kenyérbél és néha a nyers burgonya szerepel, miután "babahajkefével" finoman lesöpörtem az évtizedek porát. Ez általában segít, de vannak esetek amikor ennél már több kell (hál isten ez nem ilyen eset). Miután előkerült a kosz alól a kép, a hiányos helyeken aláalapozom majd próbálom magam beleélni a hangulatába és színismereti tanulmányaimat segítségül hívva a mai pigmentek közül rátalálni azokra amelyek a leginkább megfelelnek az adott alkotás színskálájának. Ezután a kikevert színeket először egy semleges színű háttéren tesztelem ha jónak találom lassan odafigyelve, az eredeti alkotó modorára felépítem, a képet, javítom a hibákat törekedve, hogy a friss festék ne uralkodjon az eredeti felett sem színben, sem tónusát tekintve. De jelen pillanatban még itt nem tartok, így hát nem szaladok a dolgok elébe.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

 Elkészült egy újabb "Hogyan készült" videó, amelyben látható, hogy miként készítettem el "Ádám és Éva - A Paradicsom elvesz...