2012. április 4., szerda

Lamia és Menipposz...Lamia bukása

Kedves olvasóm.

Az elmúlt hetekben elhanyagoltam a blogom írását, de mentségemül az alkotás szolgáljon, mivel ez idő alatt készült el az utolsó bejegyzésemben említett alkotás. Akkor azt az ígéretet tettem, hogy az alkotás folyamatát képekben megosztom Veled/Veletek. Ennek az ígéretemnek teszek most eleget.

Első lépésként mindig egy alaptónust adok a vászonnak amelyre rákerül a majdani festmény kontúrrajza.






Második lépésként Ebben az esetben a hátteret mélyítettem el, de ez nem törvényszerű. Jelen esetben így tartottam hasznosabbnak, mivel így elkülöníthettem az alakjaimat a háttértől.


Az alakok Megfestésével folytattam az alkotást balról, jobbra haladva.


Kevés színből építkezve készítem el a képet, mert akkor lesz színdinamikailag egységes a festmény.

 Nyersen az egész vászon alá van festve, amikor idáig elérek akkor egy újabb szakaszába lép a képalkotás, mivel az apró részletek kidolgozása, a kép feszessé tétele következik. Tónusaiban fényeiben egy szoros egységbe kell tömöríteni, ha lehet ilyet mondani talán ez a része az alkotásnak ami a leginkább igénybe veszi az alkotó testét lelkét, de ettől válik azzá amivé született a kép..Alkotássá.

                                                          Címe; Lamia és Menipposz..Lamia bukása.



 Az alkotás mérete 120x150 cm. Technikája olaj-vászon.

Valójában nem tudom mennyire vagyok képes az ilyen "lépésről-lépésre" típusú bejegyzéseimmel átadni azt a mérhetetlen munkát, energiát amivel elkészülnek az alkotások. Nem csak az enyémekről beszélek ,hiszen sokan sokféleképpen alkotnak, alkotunk s ha nem is mindig látszik..higgyétek el rengeteg energia és lélek van az Alkotások mögött.

De az alkotás folyamatában nem csak lélek, hanem maga az ember is meghúzódva ott van a háttérben, hiszen az alkotást valakinek meg kell alkotnia Ezért a művek előtt állva nem szabad elfeledkezni magáról az Emberről, arról a gondolkodó elméről aki üzenni akart Neked, nekünk és ezért ecsetet, tollat, vésőt ragadott amivel a bensőjének egy darabját kiszakítva remélhetőleg az időtlenségnek megszülte érzését, gondolatát.

Remélem újabb alkotásom elnyerte tetszésedet és talán tudtam egy percnyi szépet ajándékozni vele Neked.






1 megjegyzés:

  1. "az alkotás folyamatában nem csak lélek, hanem maga az ember is meghúzódva ott van a háttérben..."

    Milyen igaza van Művész Úr! Tovább gondolván e bölcs megállapítását,hogy ebből kifolyólag, a "MŰVÉSZ" szerintem, nem tud külön válni a lelkétől semmikor sem..., - mármint, nem hinném, ha alkot azt lélekből teszi, s ha éli a mindennapjait, azt másképp -....mert úgy vélem, hogy a lélek asszociációs gazdagsága jellemzi a géniuszokat a vászon előtt és a mindennapjaikban is...ettől másabbak...
    A Művészek zsenialitása elsősorban a látáson és a mindennapi dolgok észlelésén keresztül a mindennapjaiban, aktiválódik...

    hogy Csontváry szavaival éljek...ki is az igaz Művész?...aki életének minden pillanatában " a munkát szeretettel végzé-, a gondolataival a jövőt keresé, aki szakított a jelennel s útrakelt a sejtelemmel, aki mindenütt és mindenben szívét használta a küzdelemben"

    Szeretettel gratulálok ehhez az alkotásához is kedves Művész Úr...lélekmunka!!!:))

    VálaszTörlés